BEVEZETÉS
A fordítás
és feldolgozás elkészítésével az volt a célom, hogy Caius Plinius Secundus
Természettudománya 37. könyvének a drágakövekkel (ahogy Plinius nevezi
őket, gemmákkal) kapcsolatos ismereteit elemezzem.
A
fordítást
és a feldolgozást latin szakdolgozatként
készítettem 1996 és 1999 között
a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Sajnos csak
öt év elteltével jelenhetett
meg, ezért kiegészítettem az időközben
megjelent legfrissebb szakirodalommal,
és a feldolgozást is továbbfejlesztettem.
Bár időközben napvilágot látott
egy másik fordítás is Gesztelyi Tamás
tollából, azért döntöttem
saját
fordításom kiadása mellett, mert a gemmák
adatbázisos feldolgozása és
térképeken
való ábrázolása jelentős többlet
információt hordoz. Mivel nagy hangsúlyt
fektettem a szöveg feldolgozására, ezért
választottam azt a megoldást,
hogy a műfordításoknál bevett szokással
ellentétben magamat jelöltem meg
szerzőként, és a címben is kifejeztem, hogy a
fordításon túl fel is dolgoztam
Plinius Természettudományának 37.
könyvét.
Plinius
számos adalékot szolgáltat az
ásványtan, azon belül a fénytani
jelenségek,
az elektromosság, mágnesesség korabeli
ismeretére vonatkozóan is, amellett,
hogy az általa ismert drágaköveket
csoportosítja és bemutatja. A drágakövek
leírása kapcsán tett észrevételei
számos esetben időtállónak bizonyultak.
Némely esetben azonban modern korunktól és
természettudományos ismereteinktől
idegen megállapításokkal találkozunk,
például a drágakövek
természetének
meghatározása, gyógyításra
való felhasználásuk, némely esetben
keletkezésük,
és a velük kapcsolatos mágikus jelenségek
kapcsán. Ezért igyekeztem a fordításon
kívül minél részletesebben, teljesebben
feldolgozni Plinius könyvét.
A
Plinius
által tárgyalt gemmák nagy száma és
a megfigyelési szempontok sokrétűsége
miatt olyan feldolgozási módszert kellett
választanom, amelynek keretében
nem csak kezelhetőek, hanem vizsgálódási
szempontjaimnak megfelelően lekérdezhetőek
Pliniusnak az egyes gemmák esetében tett
megállapításai. Készítettem egy
adatbázist, amely kifejezetten erre a célfeladatra
íródott, ennek megfelelő
mezőibe vettem fel az egyes gemmákra vonatkozó
megállapításokat. Az adatbázisból
származik a kötet végén
található katalógus, amely minden Plinius
által
a 37. könyvben leírt gemmát tartalmaz.
Az
adatbázisból való lekérdezések
eredménye alapján íródtak a gemmák
fogalmával,
tulajdonságaival és hibáival,
névadásával és
felhasználásával foglalkozó
fejezetek is.
Plinius
számos esetben utal a gemmák származási
helyére tájegység, város vagy
népnév
megjelölésével. Ezeket a katalógusban is
feltűntettem, továbbá gemmánként
kigyűjtve térképen is ábrázoltam a
gemmák Plinius által leírt előfordulási
helyeit.
Remélem,
hogy sikerült egy olyan átfogó elemzést,
feldolgozást és jegyzetapparátust
adnom a fordítás mellé, amely segíti az
olvasót Plinius Természettudományának
37. könyve lehető legteljesebb megértésében;
különösen a drágakövek mágikus
tulajdonságait, illetve kultúrtörténeti
és vallástörténeti vonatkozásait
illetően.
Plinius
Természettudományának 37. könyve csak a
korabeli filozófia és a mai ásványtan
ismeretében
értelmezhető. Az ókorban az egyes
tudományágak nem váltak el élesen
egymástól,
Aristoteléstől a filozófia oktatása (a
fizikán és annak speciális ágain
keresztül) fölölelte az összes tudomány
oktatását. A filozófia és a vallás
szoros kapcsolata az ókorban megkívánja a
vallástörténeti ismereteket is.
Végül az ásványtan ismerete is
nélkülözhetetlen, hiszen az első pillanatban
képtelenségnek tűnő jelenségeknek
(például az ásványok illata) is lehet
természettudományos magyarázata. Mindezekből
adódóan igyekeztem mind filozófiai,
mind pedig vallástörténeti és
ásványtani szempontból megfelelő
információkkal
szolgálni Plinius művének megértése
érdekében.
Szeretném
megköszönni a segítséget mindazoknak, akik
segítették munkámat: Visy Zsoltnak,
továbbá Fodor Nórának és
Kármán Editnek köszönöm a
fordítás helyességének
ellenőrzését és a feldolgozást
segítő észrevételeiket. Köszönettel
tartozom
Makkay Jánosnak javaslataiért és
kritikájáért; Tóth Anikónak pedig az
ásványtani
részek szakértői
véleményezéséért.
Köszönettel
tartozom továbbá férjemnek, Vizvári Zsoltnak, aki magára vállalta a kiadvány-
és térképszerkesztési munkálatokat.
Gábli
Cecília
|